Málnabokor

Málna betegségmodellek

Botrytis cinerea nekrotróf gomba, amely számos növényfajt megtámad, bár legjelentősebb gazdanövénye a szőlő lehet.

A szőlészetben általában botritiszes fürtrothadásként ismert, a kertészetben általában szürkepenésznek vagy szürkepenésznek nevezik.

A gomba kétféle fertőzést okoz a szőlőn. Az első, a szürkerothadás, tartósan nedves vagy párás körülmények között alakul ki, és jellemzően a fertőzött fürtök elvesztését eredményezi. A második, a nemes rothadás, akkor jelentkezik, ha nedvesebb körülményeket szárazabbak követnek, és jellegzetes édes desszertborokat eredményezhet, mint például a Sauternes vagy a tokaji aszú. A faj neve Botrytis cinerea a latin "szőlő, mint a hamu" szóból származik; bár költői, a "szőlő" a gombaspóráknak a konídióforákon való csomósodására utal, a "hamu" pedig csak a spóratömegek szürkés színére utal. A gombát általában anamorf (aszexuális forma) néven szokták emlegetni, mivel az ivaros fázis ritkán figyelhető meg. A teleomorf (ivaros forma) aszkomycéta, Botryotinia cinerea.

Málna szürke penész

Biológia

A gyümölcsökben és a szőlőben a virágfertőzés, majd a lappangás nagy hatással van a szürkepenész járványtanára. A virágtól a gyümölcsig többféle fertőzési útvonal különíthető el. Szőlőben, kiviben és málnában a petecsomóba történő fertőzést feltételezik. Az ovuluszban a kórokozó látens marad, ami a jelek szerint a gazdaszervezet előre kialakított védekezési stratégiájának eredménye (hasonlóan a fiatal szőlőbogyó resveratroltartalmához). A szőlő, a kivi és a szamóca esetében a porzón, a sziromleveleken vagy a szeptálokon keresztül történő fertőzést találták fontosnak. Szőlőben a vizsgálatok azt mutatták, hogy a B. cinerea a porzókon fertőződhet, és a bazipetális irányban növekszik, hogy megfertőzze a terméshüvelyt, majd szisztémásan a bogyókban a virágszár és az érrendszeri szövetek felé terjedjen.

Egy 6 éves kutatási projekt a Cape térségében kimutatta, hogy a szőlőbogyók a szárnycsomón és a lencsehártyán keresztül, valamint a racheis alsó részén fertőződhetnek. A pedálfertőzés a virágzás időszakában is lehetséges. Később ez a szövet növeli az ellenállóképességet B. cinerea fertőzések.

Más fertőzési utak a kórokozó szaprofita szaporodását feltételezik a virágtörmeléken, és a bogyók későbbi fertőzését, amikor a fogékonyság az éréssel vagy a bogyók rovar- vagy jégeső okozta károsodásával nő. Egy másik tézis a konídiumok nyári felhalmozódását feltételezi a gyümölcsben, és a fogékony bogyók fertőzését a szezon későbbi szakaszában. Az érő gyümölcsök konídiumfertőzése bármilyen inokulumforrásból lehetséges. Valószínűleg kis számú látensen fertőzött bogyó képződik, amelyek kiterjedt sporulációt mutatnak, amikor a bogyók fogékonysága az éréssel növekszik. Feltételezhető, hogy a bogyók 6% cukortartalomtól kezdve válnak fogékonnyá.

A kivi esetében a szedési körülmények nagyban befolyásolják a B. cinerea előfordulását. A nedves felületen szedett gyümölcsök a szedők ujjai által okozott mikrohézagoknál fertőződhetnek meg a B. cinerea vírussal.

A gyakorlati ellenőrzés során B. cinerea el kell különítenünk két fontos fertőzési időszakot: A virágzás és az öregedés. A virágzás alatt vannak fogékony fiatal termések, ahol a fertőzést latenciaidő követi. Míg az érett (szeneszcens) gyümölcsök fertőzése lappangási időszak nélkül vezet tünetekhez. A szőlő virágzás alatti fertőzés jelentősége szezonról szezonra és régióról régióra változhat. Azokon a gyümölcsökön, amelyeknél számítanunk kell némi eltarthatósági időre (csemegeszőlő, kivi vagy szamóca), a tünetek akkor jelentkeznek, amikor hűtött körülmények között tárolják őket üzletekben vagy raktárakban. A B. cinerea ellen a virágzás alatt jó rezisztenciát mutató szőlőtőkék kémiai védekezése nem jár gazdasági eredménnyel. Ezért a Botrytis cinerea elleni, virágzás alatti alkalmazásról szóló döntésnél figyelembe kell venni a fertőzés kockázatának és valószínűségének minden feltételét, a gyümölcs fogékonyságát és eltarthatóságát, a tárolási körülményeket.

Csonthéjas gyümölcsökben a fertőzés B. cinerea főként virágzáskor fordul elő. Ilyenkor a Monilina spp. elleni kezeléseket veszik figyelembe, amelyek a Botrytis cinerea fertőzést is fertőzik.

Modell és gyakorlati alkalmazás

Érzékelők: Lombnedvesség, hőmérséklet, relatív páratartalom

Az FieldClimate-ben a betegség modellezéséhez a levélnedvesség időtartama és a hőmérséklet közötti következő összefüggést használjuk.

fakultatív parazita. Elhalt növényi anyagokon is megterem. Emiatt mindig jelen van a szőlőkben és gyümölcsösökben. A Botrytis cinerea a nedves éghajlathoz kötődik. A fertőzéshez nagyon magas relatív páratartalomra vagy szabad víz jelenlétére van szüksége (érzékelő: levélnedvesség, relatív páratartalom). A gomba nem képes spórák útján megfertőzni az egészséges kifejlett növényi anyagot. A fertőzés a szőlő fiatal hajtásain hosszabb nedves időszakokban vagy a jégeső által károsított hajtásokon történik.

Az FieldClimate Botrytis kockázati modell 0 és 100% közötti kockázati értéket eredményez. Ez az érték a B. cinerea mindenkori nyomását jelzi. Ha 100% értéket kapunk, az azt jelenti, hogy többször volt elég hosszú nedves időszak ahhoz, hogy a fogékony szöveteket megfertőzze (úgynevezett "nedves pontokat" számolunk (a levélnedvesség, hőmérséklet közötti tömb, amelynek maximuma kezdetben 38400 pont (szezon eleje, amely 30% kockázatot mutat). Ezt követően minden egyes nedves időszak kb. 4000 nedves ponttal (tömb) 10%-vel növeli a kockázatot, vagy másrészt minden egyes száraz időszak a korábbi érték 1/5-ével csökkenti a kockázatot.

A kérelem a B. cinerea a terméstől és a termelési céltól függ.

Ajánlott felszerelés

Ellenőrizze, hogy melyik érzékelőkészletre van szükség a növény potenciális betegségeinek megfigyeléséhez.