Spárga betegségmodellek

Lila foltos betegség

A kórokozó

A lila foltos betegséget a spárgán és a páfrányfenyőn a gomba okozza. Stemphylium vesicarium. A gomba a telet ivaros spórák (aszkospórák) formájában éli túl, amelyek az előző szezonból származó spárgatörmelékeken apró fekete pontokként megjelenő télálló struktúrákban (pszeudotéciákban) keletkeznek. Az aszkospórák az eső hatására kiszabadulnak az aszkospórákból, és a szél az újonnan kelő spárganövényekre szállítja őket, ahol a vegetációs időszak elsődleges fertőzését okozzák. Ezekből az új fertőzésekből aszexuális úton spórák (konídiumok) keletkeznek, amelyek viszont másodlagos fertőzéseket okozhatnak, és ez a folyamat mindaddig ismétlődik, amíg a hőmérséklet és a csapadék kedvező.

A betegség

A lila foltosság jelentős problémaként való megjelenése a michigani spárgatermesztésben a no- till művelési rendszer bevezetésének tudható be, amelynek során az előző szezonból származó szárított páfrányt áprilisban felaprítják és a talaj felszínén hagyják. Ez a maradvány a betakarítási szezonban (június közepe) is megmarad, és a páfrány növekedési időszakában (június végétől szeptemberig) látható, és ez a forrása az aszkospóráknak, amelyek a vegetációs időszak elején fertőzéseket indítanak el. A betegség tünetei a következők: A betegség számos, enyhén beesett, lilás folt formájában jelentkezik, amelyek barna középponttal rendelkeznek, és a betakarított lándzsákon és páfrányfenyőkön jelennek meg. A lándzsákon a sérülések gyakran a szél felőli oldalon találhatók, mivel a homokfúvás sebet okoz, ami kedvez a fertőzésnek. Járványos években a lándzsák 60-90% részén is előfordulhat foltosodás, ami a termés visszautasítását eredményezheti, különösen a frisspiaci értékesítés esetében. A foltosság a spárgapáfrányokon is előfordul, és a főszárat, a másodlagos ágakat és a tűket (kladofillok) érinti. A páfránypáfrány súlyos fertőzése a növény idő előtti lombtalanodását eredményezheti. A lilafoltos betegség súlyosságának növekedése hosszabb csapadékos időszakokhoz, ködhöz vagy harmathoz kapcsolódik.

Szöveghitelesítés: Mary K. Hausbeck, professzor és szaktanácsadó, Michigan Állami Egyetem, Növénykórtani Tanszék, E. Lansing

TomCast a spárgához

Háttér: A TOMCAST (TOMato disease foreCASTing) egy szántóföldi adatokon alapuló számítógépes modell, amely megpróbálja megjósolni a gombabetegségek, nevezetesen a korai foltosság, a Septoria levélfoltosság és az antraknózis kialakulását a paradicsomon. A szántóföldön elhelyezett adatgyűjtők óránként rögzítik a levélnedvesség és a hőmérséklet adatait. Ezeket az adatokat 24 órán keresztül elemezték, és ezek alapján kialakítható a betegség súlyossági értéke (DSV); lényegében a betegség kialakulásának növekedése. Ahogy a DSV értékek felhalmozódnak, úgy növekszik a növényre nehezedő betegségnyomás. Ha a felhalmozódott DSV értékek száma meghaladja a permetezési intervallumot, a betegségnyomás enyhítésére gombaölő szerek alkalmazása javasolt.

A TOMCAST az eredeti F.A.S.T. (Forecasting Alternaria solani on Tomatoes) modellből származik, amelyet Dr. Madden, Pennypacker és MacNab fejlesztett ki a Pennsylvania Állami Egyetemen (PSU). A PSU F.A.S.T. modelljét Dr. Pitblado az ontariói Ridgetown College-ban tovább módosította, és az Ohio State University Extension által használt TOMCAST modellként ismerjük.

DSV vannak: A betegség súlyossági értéke (DSV) a betegség (korai foltosság) fejlődésének egy adott fokozata szerinti mértékegység.

Más szóval, a DSV egy számszerű ábrázolása annak, hogy a betegség (korai foltosság) milyen gyorsan vagy lassan halmozódik fel egy paradicsomföldön. A DSV-t két tényező határozza meg: a levélnedvesség és a hőmérséklet a "levélnedves" órák alatt. A levélnedves órák számának és a hőmérsékletnek a növekedésével a DSV gyorsabban halmozódik fel. Lásd az alábbi táblázatot a betegség súlyossági értékéről.

Ezzel szemben, amikor kevesebb a levélnedves órák száma és alacsonyabb a hőmérséklet, a DSV lassan halmozódik fel, ha egyáltalán felhalmozódik. Ha a felhalmozódott DSV-k összlétszáma meghalad egy előre meghatározott határértéket, amelyet permetezési intervallumnak vagy küszöbértéknek neveznek, gombaölő szeres permetezés ajánlott a lombozat és a termés védelme érdekében a betegség kialakulásától.

A permetezési időköz (amely meghatározza, hogy mikor kell permetezni) 15-20 DSV között lehet. A pontos DSV-értéket, amelyet a termelőnek használnia kell, általában a feldolgozó adja meg, és az a gyümölcs minőségétől és a paradicsom végső felhasználásától függ. A 15 DSV permetezési időköz betartása a TOMCAST rendszer konzervatív használata, ami azt jelenti, hogy gyakrabban kell permeteznie, mint annak a termelőnek, aki 19 DSV permetezési időközzel permetez a TOMCAST rendszerrel. A kompromisszum a szezon során alkalmazott permetezések számában és a gyümölcsminőségben mutatkozó lehetséges különbségekben rejlik.

TomCast_AsparagusTomCast spárgával
A kutatás megállapította, hogy a Tom-Cast betegség-előrejelző ígéretes alternatívája a naptáralapú permetezésnek a kereskedelmi célú spárgamezőkön. A Tom-Cast figyelmezteti a termesztőket, ha a környezeti feltételek kedvezőek a lilafoltos betegség kialakulásához (hosszabb harmatos vagy esős időszakok, amelyeket meleg hőmérséklet kísér). A Tom-Cast betegség-előrejelző szerint alkalmazott hatékony gombaölő szerek lehetővé teszik a termelők számára a spárga lila foltos betegségének kezelését, miközben pénzt takarítanak meg és óvják a környezetet.

TomCast_asparagus2Szöveghitel: Jim Jasinski, TOMCAST koordinátor OHIO, INDIANA és MICHIGAN tartományban

Lila folt Fertőzési modell

Stemphylium versicarium A fertőzési modell SUHERI és PRICE hagymás és LLorent, VILARDELL, BUGIANI, GHERARDI és MONTESINO körtés munkáján alapul.

A könnyű, közepes és súlyos fertőzésekre vonatkozó fertőzési görbék kiszámítása.

 

A kedvező, mérsékelten kedvező és nagyon kedvező helyzetekre való felosztás alapján a termelőn múlik, hogy mekkora lesz a betegségnyomás egy adott területen, és hogy egy adott fertőzést le kell-e fednie.

Feltételek:
Hőmérséklet: 11-30°C
: > 0 (fertőzés kezdete) vagy rel. páratartalom > 90% (csak akkor, ha már volt fertőzés a számítás előtt, és még mindig tart).
enyhe fertőzés (11-30°C), mérsékelt fertőzés (13-30°C), súlyos fertőzés (16-30°C), a levélnedvesség időtartamának függvényében (lásd fent).
Reset: ha a rel. páratartalom alacsonyabb, mint a 70%.

Spárga rozsda

Spárga rozsda Puccinia asparagi a nedves és meleg éghajlat kedvez. A kis mennyiségű eső és a szél szétteríti az urediaspórákat, míg a heves esőzések a talajba moshatják azokat. Emiatt a 10 mm-nél több esővel járó levélnedves időszak nem tekinthető fertőzési időszaknak. Az enyhe esőzésekből és a 3-8 órán át tartó, 25 °C és 10 °C közötti hőmérsékletű, 3-8 órán át tartó szárazságból származó levélnedves időszakok nyáron és nyár végén az urediasporák fertőzési időszakai lehetnek.

Spárga-rosta

Botrytis levélfoltosság

A botritiszes levélfoltosságot a következő kórokozó okozza Botrytis cinerea. B. cinerea nagyon széles gazdanövényi körrel rendelkezik, és minden mezőgazdasági vagy kertészeti környezetben jelen van.

Tünetek

A fertőzés első jele általában a leveleken megjelenő fehér, beesett foltok; a foltok kicsik (0,5 mm-től 6 mm-ig terjedő hosszúságúak) és általában oválisak. Néha világoszöld halo van rajtuk, és vízzel átitatottnak tűnhetnek. A foltok körüli epidermisz ezüstös lehet. Ha számos folt van jelen, a levélcsúcsok elhalnak, és egész levelek pusztulhatnak el. B. cinerea a spórák a levél felületén landolnak, nedvesség jelenlétében kicsíráznak és olyan enzimeket termelnek, amelyek elpusztítják a levélszövetet. A gomba károsítja a levelet, levélfoltosságot okozva. A levélfelületnek hosszú ideig (20 vagy több órán át) harmat vagy eső által nedvesnek kell lennie ahhoz, hogy a levélfoltosság kialakulhasson. A spórák csírázásának optimális hőmérséklete 15 °C; a micélium növekedésének optimális hőmérséklete 18 °C és 25 °C között van. Botritiszes levélfoltosság kockázati modellje B. cinerea A fertőzések a szabad nedvességgel kapcsolatosak. A szabadföldi termelésben a levélnedvesség jó indikátor erre. A grafikon a levélnedvesség időszakát jelzi, amely a következőkhöz vezet B. cinerea a 30% kockázata. A száraz napok ismét csökkenteni fogják a kockázatot.

Ajánlott felszerelés

Ellenőrizze, hogy melyik érzékelőkészletre van szükség a növény potenciális betegségeinek megfigyeléséhez.